Alapanyagok és hegesztésük

Mindig a műszaki specifikációban megadott anyagminőséget alkalmazd! Ügyelj arra, hogy az elvárt bizonylattal szerezd be az alapanyagokat (MSZ EN ISO 10204 szerinti 2.2 vagy 3.1 vagy 3.2).

Az acélokat a ISO/TR 15608:2017 szabvány sorolja csoportokba, alcsoportokba azok szilárdsági kategóriája, ötvözöttsége szerint. A menüpont alpontjaiban "ökölszabály" szinten bemutatom az egyes alcsoportok hegesztésének jellemzőit. Észrevételeiket szívesen várom az iso3834weld@gmail.com email címre.  

Szerkezeti acélok:

A leggyakrabban alkalmazott szerkezeti acél minőségek: S235JR/J0/J2, S355J0/J2/K2 (MSZ EN 10025-2); S355M(L) (MSZ EN 10025-4), S355N(L) (MSZ EN 10025-4), S460M(L) (MSZ EN 10025-3), S460N(L) (MSZ EN 10025-3)

S- szerkezeti acél

235, 355, 460 - folyáshatár

JR - szívóssági tulajdonságra utaló jelölés. +20°C-on legalább 27J-t kell, hogy tudjon az anyag (ütőmunka)

J0 - szívóssági tulajdonságra utaló jelölés. 0°C-on legalább 27J-t kell, hogy tudjon az anyag (ütőmunka)

J2 - szívóssági tulajdonságra utaló jelölés. -20°C-on legalább 27J-t kell, hogy tudjon az anyag (ütőmunka)

K2 - szívóssági tulajdonságra utaló jelölés. -20°C-on legalább 40J-t kell, hogy tudjon az anyag (ütőmunka)

M - termomechanikusan hengerelt acél

N - normalizáló hengerléssel gyártott acél

L - nagy szívósságú acél, -50°C-on legalább 27J-t kell, hogy tudjon az anyag (ütőmunka)

Ezek az alapjelölések.

E mellett az MSZ EN 10025-2 szerinti szerkezeti acéloknál meg kell adni a szállítási állapotot is. A +AR jelölésű acélok (A-as R - rolled) nem kaptak semmiféle kezelést hengerlés után, hanem hengerelt állapotban vannak szállítva, azaz "ahogy sikerültek". Kizárólag segédszerkezeteknél válasszunk ilyen acélt. Amennyiben a szerkezeti acélt hegesztéssel fogjuk feldolgozni, mindenképp +N (normalizált) szállítási állapotú acélt vásároljunk. Ez annyit tesz, hogy hengerlés után a termék kap egy hőkezelést, amivel a hengerléskor bevitt feszültség csökken és a szemcseszerkezet is rendeződik (helyi dúsulások, szemcsedurvulások megszűnnek). Melegen hengerelt idomacéloknál előfordul a +M szállítási állapot is. Ez termomechanikus hengerlést jelent, azaz hengerlés közben az idomacél kap egy speciális hőkezelést. A +M-es acélok érzékenyek a nagy hőbevitellel járó tevékenységekre. A túlzott hőbevitellel ugyanis a szemcseszerkezetet el lehet durvítani, amit nem lehet helyrehozni utóhőkezeléssel. Épp ezért a +M szállítási állapotú acélok nem javasoltak melegalakításra. A melegen történő egyengetést is kontrollált hőbevitellel lehet végezni, az acélt maximum +580°C-ra szabad felhevíteni. A +N-es acél erre kevésbé érzékeny, ezért javaslom inkább ezt (+N) a szállítási állapotot.

Amennyiben azt gondolod, hogy ezek alapján már megrendelheted az acélt, tévedsz. :)

A megrendelésben egyéb, fontos tulajdonságokat is meg kell adni, mint:

- alak- és mérettűrés (MSZ EN 10029:1993)

- felületi minőség követelmény (MSZ EN 10163-2:2005)

- vastaság irányú tulajdonság (MSZ EN 10164:2005)

- ultrahangos rétegességvizsgálat szükségessége (MSZ EN 10160:2001)