Ellenőrzés és vizsgálat
Az ISO 3834-2 szabvány megköveteli (és ez a gyártó jól felfogott érdeke is) , hogy a szerződés szerinti követelményeknek való megfelelőség biztosítására a gyártási folyamat megfelelő szakaszai előtt/közben/után alkalmas ellenőrzést és vizsgálatot kell beiktatni.
Vizsgálatok a hegesztés előtt
- rendelkezésre áll e a dokumentáció (tervek, gyártmányrajzok, technológiai utasítás, WPS-ek)
- a hegesztő minősítése és tapasztalata alapján megfelelő-e a feladatra (a komolyabb feladatot a jobb hegesztőkre bízd, a hegesztési felelős fejében kell legyen egy sorrend a hegesztők képességét illetően)
- a hegesztendő alapanyag azonosítva van, terv szerinti anyagminőségű
- a hegesztéshez odakészített hegesztőanyag a WPS szerinti (típus és átmérő is azonos)
- az alkalmazni kívánt hegesztőgép a feladatra alkalmas
- az összeállítás megfelelő, technológia szerinti hegesztőkészülékeket alkalmazzák
- a munkakörnyezet alkalmas a feladat elvégzésére (pl. huzatmentes, a műhely ajtaja, kapuja legyen zárva, csak az elszívó menjen; ne daruzzanak a hegesztő feje felett, ne álljunk a hegesztő mögé egy pajzsal azt bámulva, hogy mit csinál, mert a pajzsunk üvegéről betükröződik az ő pajzsába a fény; ilyesmi)
- fűzött állapotban meg kell vizsgálni a munkadarab méretét, alakját (egyszerűbb szétvágni fűzött állapotban a munkadarabot mint hegesztés után, ha valamely összeállítási méret nem jó)
- a hegesztési paraméterek a WPS szerintiek, vagy attól jelentősen nem térnek el (pl. ha 280 A van előírva, akkor ne 340 Amperrel hegesszen a hegesztő, egy vastag sorból behúzva azt amit te több sorból szántál, mert a nagy tömegű, öntött varratfém szívóssági tulajdonsága rossz, nem beszélve a melegrepedés veszélyéről!)
- az előírt előmelegítési hőmérséklet be van tartva: ez különösen fontos, mert máskülönben beedződhet a varrat (na jó, a hőhatásövezet). Már összeállításkor, a fűzővarratok készítésekor is elő kell melegíteni az alapanyagot hegesztéshez, sőt... hiszen a rövid ideig tartó, kis hőbevitellel, a hideg alapanyagra hegesztett fűzővarrat hőhatásövezete garantáltan be fog edződni, mert ideje sincs felmelegednie a varratkönyezetnek! Előfordulhat, hogy két sor között a varrat eleje már visszahűl az elvárt előmelegítési hőmérséklet alá, tehát ilyenkor újra rá kell melegíteni az anyagra. Sokszor hallottam ezt a mondatot: "Elő volt melegítve hegesztés előtt" Hát OK, de közben eltelt fél óra, elmentél cigarettázni, a varrat környezete visszahűlt, ilyenkor újra és újra elő kell melegíteni! A vastag lemezek többsoros takaróvarratainak utolsó sora mellett szokott általában felkeményedni az anyag, hiszen az utolsó sort már nem hőkezeli le egy rá kerülő következő sor. Ezért az utolsó sor előtt kiemelten fontos, hogy meglegyen az előírt előmelegítési hőmérséklet. Az utolsó sor lehetőleg ne varratszélre, hanem varratközépre kerüljön!
- az előírt rétegközi hőmérséklet betartása: ez ugyan olyan fontos mint az előmelegítési hőmérséklet. Annak (előmelegítés) elmaradása esetén beedződik a varrat, ennek (max rétegközi hőmérséklet) nem betartása esetén pedig kilágyul, szívósságát veszti az alapanyag.
- a varratsorokat meg kell tisztítani az egyes rétegek között- megállás esetén a befejezést ki kell köszörülni, mert bent marad a végkráter, aminek közepén lehet egy kis (sokszor nem is kicsi) repedés. A repedésre nem szabad ráhegeszteni, azt nem lehet "beolvasztani", ki kell köszörülni!
- kezdések, befejezések lehetőleg ráfutó és kifutó lemezre essenek. A ráfutó és kifutó lemezek nem azért vannak, hogy "összetartsák a hegesztendő lemezeket" (de sokat hallottam ezt is), hanem azért, hogy ne az alapanyag szélén kezd a hegesztést és ne az alapanyag végén fejezd be, hanem az alapanyagon túl, 30-50 mm-re minimum! Minden kezdés egy potenciális kötéshiba és minden befejezés egy végkráter repedés!
- ellenőrizd a hegesztési sorrend betartását: azaz a deformációk mérséklése érdekében, sokszor forgatni kell a darabot, pl. egy sort innen, másik sort a túloldalról, vagy középről kifelé haladva kell hegeszteni. Ezeket mind rögzíteni kell a technológiai utasításban és be kell tartatni!
- a gyök visszamunkálása: kétoldali, teljes keresztmetszetű tompa varratok esetében (pl. X varrat, vagy K varrat) a gyököt vissza kell munkálni, annak érdekében, hogy ne maradjon gyökhiba a varratban. A gyök kimunkálásának egyik módszere a köszörülés. Ez is egy alkalmas módszer, de ügyelni kell arra, hogy elég mélyen ki legyen köszörülve a gyök, illetve a kimunkált varratvályú "öblös" legyen, hogy a bele kerülő sor be tudjon olvadni, ne legyen kötéshibás. A gyök kimunkálásának másik módszere a széníves faragás. Nagy teljesítményű gépek kellene hozzá (olyan CO gép, aminek van gyökfaragó funkciója vagy az elektródás hegesztésre alkalmas eső jelleggörbét is be lehet állítani rajta) valamint kompresszor a sűrített levegő előállításához. A szénelektródával végzett gyökfaragás kiválóan alkalmas a gyök visszamunkálásra, sőt a belső varrathiba feltárására és eltávolítására is, mint késsel a vajban, milliméterről milliméterre lehet haladni az alapanyagban. Hátránya, hogy nagyon hangos, recsegő hangot ad ki, nem csak a hegesztőt zavarja, hanem a környezetét is.
- két sor meghegesztése közben rá kell ellenőrizni a munkadarab vetemedésére
Vizsgálatok hegesztés után
- a hegesztés akkor ér véget amikor a hegesztő vagy egy erre kijelölt segédmunkás megtisztította a varratot (fröcskölés, salak eltávolítva, köszörűvel nem "összebarmolva" a varratfelület)
- mindig vizuális vizsgálattal kezdj. A vizuális vizsgálatot végezze VT2-es szakember. A kijelölt hibákat ki kell javítani (súlyos hiba, ami a technológia nem megfelelőségére utal, pl. repedés esetén, mindenképp be kell vonni a hegesztési felelőst!)
- ha VT-re rendben van a varrat, akkor következhet a többi, előírt vizsgálat (pl. PT, MT, UT, RT). Hasznos, ha nem a röntgenvizsgálat mutatja ki azokat a hibákat, amiket VT-vel is észre kellett volna venni, mert az radiográfia sokkal drágább vizsgálat, ráadásul az RT hibát a javítás után röntgennel kell visszaellenőrizni (máskülönben nem lesz jó filmed a varratról). Tehát vizuális vizsgálattal kezdünk, felületi repedésvizsgálattal (PT vagy MT) folytatjuk és utána jöhet a térfogati vizsgálat, mint az ultrahang és röntgen.
- méret- és alak ellenőrzés, mérőlap felvétele
- amennyiben hegesztés után hőkezelés szükséges, a hőkezelésről kiállított dokumentációt is le kell ellenőrizni, le kell fűzni